Költözik a blog, ezentúl
éred el a KÖSZ híreit!
................................................................
Akik nem jönnek velem, azoknak köszönöm szépen az eddigi figyelmüket és különösen a sok értékes hozzászólást, amelykből néhányat a könyvben is idéztem.
- Dr. Telkes József, a NetSzemle.hu főszerkesztője.
A világszerte általánossá vált celeb-kultusz idején felette időszerű témát boncolgat a Yale Law Journal hasábjain Joseph Blocher írása.
A közgazdászok és jogelméleti szakértők régóta vallják, hogy a gazdaság nem működhet hatékonyan, ha a tulajdonjogokat nem határozzák meg pontosan. Újabban a kutatók figyelmét felkeltette legalább háromféle „virtuális" gazdaság is: az internetes gazdaság, amelyet olyan kereskedelemsegítő mechanizmusok testesítenek meg, mint az eBay és társai; az olyan virtuális világok gazdasága, mint a Second Life vagy a World of Warcraft, végül pedig a virtuális hírnéven (reputation) alapuló, a Facebook és a My Space webhelyekhez kapcsolódó gazdaság.
Az előbbi kettő általában a megszokott tulajdonformák cseréjével jár, ám a kutatóknak mindeddig nem sikerült pontosan meghatározni a hírnéven alapuló ismertségi gazdaság (reputational economy) alapját képező tulajdont - pedig a gazdaság azt bizonyítja, különösen virtuális formájában, hogy maga a hírnév, a reputáció - a társadalmi státusz és mások tisztelete - könnyen felfogható a tulajdon egy formájaként.
A virtuális hírnév-gazdaság azt mutatja, hogy a reputációt meg lehet szerezni, el lehet veszteni, lehet vele kereskedni, lehet védeni és meg lehet osztani, akárcsak a tulajdont - attól függetlenül is, hogy van-e független gazdasági értéke. Más szóval, vélekedik Joseph Blocher, a reputáció nem csupán értékes: ő maga az új Új Tulajdon (sic).
A szerző rámutat, hogy a különböző virtuális gazdaságok különböző tulajdonformákat teremtenek. Az első, amelyre az emberek legtöbbször utalnak, csupán az ismert tulajdonformák (könyvek, DVD-k, részvények, stb) más úton, a világhálón történő cseréjét jelenti. Az e.Bay, Amazon.com és társaik sokkal inkább javított továbbítási mechanizmust jelentenek, mint új tulajdonformát.
A Second Life-tipusú virtuális világokban új kérdések merülnek fel például a biztonságot, a gazdaságot és a megközelítési lehetőségeket illetően, mivel olyan virtuális tulajdonformák léteznek benne, mint például a Linden-dollár. Egyelőre még cseppfolyósak az ilyesfajta tulajdon szabályai, a vele kapcsolatos viták elbírálásának módszerei, és elmosódnak a határok e virtuális világok és a valódi világ között.
A harmadik típusú, hírnév-jellegű internetes gazdaság azonban a maga módján ugyanolyan fontos lehet, mint az előző kettő, ebben is szó van szerzésről, kereskedelemről és védelemről. A Facebook, a My Space és a pletyka-rovatok világában gyorsan státusz-vagyonokat lehet teremteni - és ezeket ugyanolyan könnyen és drámai módon el lehet veszteni. Sokak számára az ebben a világban elért siker ugyanolyan fontos lehet, mint a pénzbeli vagyon - sok ember élete virtuális közösségi portálok és blogok körül forog. Manapság sok ember számára fontosabb a Facebook-profilja, mint a beruházási profilja.
A hírnevet tulajdonformaként ennek ellenére még nem elemezték mértékadó kutatók. Ez nem jelenti, hogy a jogalkotás ne tekintené fontosnak a hírnév megóvását. Blackstone (William Blackstone brit jogász, 1723-1780 - Globusz.net) óta a törvény feladata a személy reputációját megóvni attól, hogy méltánytalan kárt okozzanak benne - innen ered a rágalmazási törvény fejlődése. A szellemi tulajdonról szóló szabályok is foglalkoznak a reputáció megszerzésével, lerombolásával és eltulajdonításával. A törvény azonban általában csak annyiban tekinti a hírnevet tulajdonnak, amilyen mértékben valós világi gazdasági értéke van, például amennyiben egy versenytárs árt egy márka hírnevének. Az ilyesfajta megközelítések nem tekintik magát a hírnevet tulajdonhoz hasonlónak - illetve csak akkor kezelik így, ha mérhető az értéke. Ezeknek a tudósoknak egyike sem javasolja a hírnév tulajdonelméletének kidolgozását, beérik azzal, hogy értékes dolognak tekintik a reputációt.
Joseph Blocher szerint azonban a közösségen belüli státusz elérésére tett erőfeszítéseket el lehet választani a pénzügyi és gazdasági haszontól, a hírnév-gazdaságnak nem kell egybeesnie (bár ez megtörténhet) a javak és a szolgáltatások gazdaságával. A Facebook rendszer tagjai gyakran versenyeznek abban, hogy minél nagyobb hírnévre tegyenek szert és jogosnak tekintik annak megóvását (például a pletykától vagy sértésektől), illetve megosztását (úgy, hogy barátaikat is meghívják a nagytekintélyű csoportba vagy más módon támogatják őket). Ezek a személyek birtokolják hírnevüket, akár hat ez a reputáció a valódi gazdaságban, akár nem.
Ez a megközelítés más helyzetekben is alkalmazható, például egy intézmény hírneve közösségi tulajdonnak tekinthető. Amikor például valaki egy tekintélyes egyetem tagjaként annak általa is élvezett státuszát arra használja - vagy arra a célra tulajdonítja el -, hogy legitimitást vindikáljon egy elfogadhatatlan állásfoglalásnak, ezt az intézmény közös státusza szenvedi meg, az összes többi tag kárára.
Miután a státuszt az egyéni tulajdon egy speciális formájaként határoztuk meg - írta Joseph Blocher - a virtuális hírnév-gazdaságot további alcsoportokra lehet osztani. A Facebook-szerű közösségi portálok jelentik az egyik modellt, a névtelen blogok és kommentárok a másikat. Az előbbiek jobban hasonlítanak az internetes gazdaságra, mivel az általuk teremtett státusz mind a világhálón, mind a valóságos világ hírnév-gazdaságában létezik. Az egyének saját nevüket használják ezeken a fórumokon és gyakran érintkeznek partnereikkel a reális világban is - így amennyiben valakinek a reputációját lerombolják a világhálós reputációs gazdaságban, hírnevét elveszti a valóságos világban is.
A névtelen, illetve álnéven író bloggerek és kommentátorok esetében az illetők online-státuszra tehetnek szert - sok esetben mások kárára - anélkül, hogy saját világi státuszukat elvesztenék. Bonyolult problémákat támaszthat, ha a kétféle hírnév-gazdaság találkozik, például a virtuális világ álnéven működő tagjai támadnak a világhálón saját nevükön jelentkező szereplőket, az online reputációs gazdaság tagjait. A névtelen támadókat ritkán lehet azonosítani, az általuk megtámadott személyek reputációs tulajdonában okozott kárt viszont nehéz pénzzel vagy bármiféle más „régi" tulajdonnal pótolni.
A tulajdont szabályozó törvények a földtől a szabadalmakig rendkívül részletesen írnak le és szabályoznak minden tulajdonformát, de amikor a hírnévről, egy olyan kincsről van szó, amelynek eléréséért és megvédéséért sok ember egész életében dolgozik - tanácstalanná válunk. A kutatók feladata lesz kidolgozni a hírnévvel kapcsolatos világos és alkalmazható normákat, illetve eldönteni, hogy vajon kell-e - és hogyan - jogszabályokkal érvényesíteni azokat - összegezi tanulmányát a szerző, aki írását a társadalmi státusz és a tulajdoni szabályok összefüggéséit tárgyaló nagyobb munkához szóló hozzájárulásként bocsátotta a folyóirat rendelkezésére.
...igy végképp nem kell az itt olvasottakból messzemenő következtetéseket levonni.
Gyors beszámoló az utóbbi 48 óra felgyorsult eseményeiből
A felmérés szerint a bankokról alkotott vélemény legfontosabb faktorai Magyarországon az adott pénzintézet szavahihetősége, megbízhatósága, valamint az, hogy pontos tájékoztatást, felvilágosítást ad, és nem csapja be az ügyfeleit.
Az új blog bevezetője így szól:
2007. december 1-jén hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), mely a pénzügyi eszközök piacairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelvét (Mifid irányelv) implementálta.
A törvény fogyasztóvédelmet érintő új rendelkezéseinek köszönhetően bővült az ügyfeleket védő szabályozás a befektetési szolgáltatásoknál. A Bszt. többek között a befektetővédelemre vonatkozó hazai szabályozás hiányait pótolta, így az ügylet megkötése előtti és az ügylet utáni tájékoztatási kötelezettséget is előírja a befektetési szolgáltatók számára.
Befektetési szolgáltatásoknál a fogyasztókat, ügyfeleket befektetőknek is hívják, így a befektetési szolgáltatások esetében befektetővédelemről beszélhetünk. A Mifid irányelv az eddigi, erre a jogterületre vonatkozó szabályozást részben lazítja, de a befektetővédelem érdekében néhány paragrafusában szigorító intézkedéseket vezetett be. Így például az európai útlevél használának lehetősége, az értékpapír fogalmának bővítése, a tőzsdekényszer felodása, az engedélyezési és nyilvántartási szabályok enyhítése a befektetési szolgáltatók mozgásterét tágítja.
Azonban a befektetők tájékoztatására vonatkozó szabályok szigrúbbak lettek a kiegyensúlyozott és időben megfelelő, teljes körű tájékoztatás érdekében. A tájékoztatásnak írásban (szerződés, üzletszabályzat, hirdetmény), tartós adathordozón vagy a befektetési vállalkozó által meghatározott honlapon kell megtörténnie. Az ügyfeleket a következőképpen kategorizálja az új rendelkezés: lakossági ügyfelek, szakmai ügyfelek, elfogadható partnerek. A tájékoztatási kötelezettség a lakossági ügyfelek esetében a legszigorúbb, a partnerek (pl. amikor bankkal áll a befektetési szolgáltató kapcsolatban) esetében a legenyhébb. A Bszt. lehetőséget ad ugyanakkor bizonyos feltételek mellett az ügyfél által, valamint a befektetési vállalkozás által kezdeményezett átsorolásra a bővebb tájékoztatás érdekében. A befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatást végzőknek minden egyes ügyfél besorolását el kell végezniük és erről értesíteniük kell az ügyfelet. A befektetési vállalkozások mindegyike esetében folyamatban van az ügyfél minősítési szabályzat kidolgozása és ennek alapján az ügyfelek besorolása.
A lakossági ügyfeleket érintő tájékoztatásnak ki kell térnie a befektetési szolgáltató megnevezésére, nem titkolhat el lényeges információt, nem adhat szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állíthat be lényegtelenként, nem hangsúlyozhatja a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne, nem használhatja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozhatja meg. A cél az, hogy a fogyasztó a befektetési termékkel kapcsolatos döntés meghozatalához elegendő tájékoztatást kapjon. A befektetési cégről, az általa nyújtott szolgáltatásról, a pénzügyi termékről, a költségekről és díjakról szóló tájékoztatás után a fogyasztó számára elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a tájékoztatást elolvassa és megértse, mielőtt a befektetési döntést meghozná.
A befektetési tanácsadás az eddigi szabályozás alapján önálló szolgáltatásnak minősült. Az új jogszabály szerint minden olyan tevékenység, amelynek az ügyfelet befolyásoló hatása van – így már az ajánlás is – befektetési tanácsadásnak minősül. A gyakorlatban a szolgáltatónak a fogyasztó megbízásait a lehető legjobb feltételek mellett kell teljesítenie, amit „legjobb végrehajtásnak” neveznek. A szolgáltatóknak elegendő információt kell gyűjteniük ahhoz is, hogy az általuk biztosított termékek és szolgáltatások az egyéni fogyasztó számára „alkalmasak” vagy „megfelelőek” legyenek, és meg kell győződniük arról, hogy a fogyasztó kéréseit megfelelően kezelik, figyelembe véve a tapasztalatait, pénzügyi helyzetét, befektetési célkitűzéseit. Az ügyfél megbízását a legkedvezőbb módon kell teljesíteni, a befektetési szolgáltatónak az üzletszabályzatban kell tisztáznia, hogy milyen piaci körben tudja biztosítani ezt. Az ügyfelek számára leginkább megfelelő szolgáltatások nyújtása érdekében a befektetési vállalkozásoknak meg kell győződniük arról, hogy az ügyfél megfelelő ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkezik az adott pénzügyi eszköz kockázatának, jellemzőinek megítéléshez (megfelelési teszt – appropriateness test). Befektetési tanácsadási, illetve, portfoliókezelési szolgáltatás nyújtása esetén a befektetési vállalkozásnak további információt kell szereznie az ügyfél vagyoni-pénzügyi helyzetéről, illetve befektetési céljairól, hogy a megfelelő szolgáltatást nyújthassa, tranzakciót köthesse, ajánlhassa (alkalmassági teszt – suitability test). A vagyoni helyzetet feltérképező alkalmassági teszt több pénzügyi szakember szerint problémát okoz majd a gyakorlatban. Jelenlegi pénzügyi kultúránk mellett az ügyfelek számára a vagyoni helyzetre vonatkozó kérdések inkább tolakodónak tűnnek, mintsem az ügyfelek védelmét erősítenék. Mindemellett a tesztelés tartalmi határainak egyes szolgáltatók közötti eltérő értelmezése a szigorúbb tesztelést alkalmazó vállalkozásoknál ügyfélvesztést okozhat, piactorzító hatást kelthet. Gondot jelenthet a megfelelési és alkalmassági teszt írásos kitöltése és begyűjtése a már meglévő ügyfelektől. Így például az on-line brókercégek az ügyfelekkel elsődlegesen elektronikus úton tartják a kapcsolatot, így a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségnek nehéz eleget tenni, több ezer ügyfél alkalmassági tesztjét így pótolni nagyon nehéz.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a fogyasztóvédelmi törvény alapján a törvényességi felügyeletet biztosítja a befektetési szolgáltatók esetében. A Felügyelet elé kerülő panaszok közül tavaly mindössze 36 szólt befektetési szolgáltató ellen. A panaszok alacsony számának az a magyarázata, hogy Magyarországon a lakossági hitelek száma magas, a befektetéseké azonban még mindig alacsony.
A Bszt. rendelkezéseinek érvényesülését hátráltatja, hogy a Bsztv. törvény végrehajtási rendeletei a részletszabályokról még tervezet szintjén sem állnak rendelkezésre, így a Bsztv. hatályba léptető rendelkezéseiben meghatározott határidők nem biztos, hogy betarthatóak. A befektetési szolgáltatásokat szabályozó speciális szabályokra tekintettel, a hatóságok feladata a fogyasztók tájékoztatása, és elsődlegesen nem a civil fogyasztóvédelmi szervezeteké és a médiáé.
Az alapkezelők csakis indokolt esetben térhetnek el a korábban csupán lehetőségként nyitva álló 90 forgalmazási napos elszámolástól a befektetési jegyek visszaváltásánál, azaz a befektetőknek egyharmad évet kell várniuk, mire hozzájuthatnak pénzükhöz.
Az alapok az ingatlanvagyon értékének ötven százalékát kitevő hitelt vehetnek fel,
amit a korábbiakkal ellentétben a készpénzállományuk növelésére is
felhasználhatnak (korábban legfeljebb 10 százaléknyi hitelt
fordíthattak erre).
Azok az alapok, amelyek még így sem tudnak megfelelni a befektetők követeléseinek 180 napos felfüggesztést kérhetnek, így fél évet kapnak arra, hogy ingatlanok értékesítésével készpénzhez jussanak.
Ha ez sem segít, akkor megkezdődik az alap felszámolása, amelynek során az ingatlanokat 12 hónap alatt kell értékesíteni, amit a PSZÁF indokolt esetben meghosszabbíthat.
Elkerülendő ezeket a gondokat, az alapkezelő kérvényezheti a zártvégűvé alakítást,
így azok a befektetők akik ezt vállalják, meghatározott ideig nem
férhetnek hozzá pénzükhöz, de cserébe az alapból nem lesz tőkekivonás,
így stabil marad.
(Forrás.)
A magyarázat: A bankok a média cinkos közreműködésével félrevezették a közvéleményt az ingatlanalapok felfüggesztésével kapcsolatban. Miközben nyilvánvaló, hogy a bank megszegte igéretét (vagyis hogy azonnal visszaváltja az ingatlanbefektetési jegyeket), a fogyasztókra háritja a felősséget és a kárt is, amely emiatt éri a befektetőket.
Mint az egyik károsult a 100.000 közül egy blogon szervezni kezdtem az érdekvédelmet. De még tudatni sem sikerült az érintetteket a kezdeményezésről, és a hivatalok - mint a nyiévános levelezésből látszik - tojnak a fejünkre.
Szerintem a "jelenség" nem "csak" 100.000 embert érint, akikhez feltétlenül szeretnék eljutni, hanem ez közügy:
Hogy bizhatunk a bankjainkban és a pénzügyi lelügyeletben a történtek után?
Kérek mindenkit, aki tudni akarja mi történt, próbálja elfelejteni, amit eddig hallott: azok nagy része ugyanis felháboritó hazugság!
Szóval a kérdés: hogy jussak el az emberekhez azzal az üzenettel, hogy össze kell fognunk a bankok hatalma ellen?
Igykeszem megmagyarázni, miért lett ez a szlogen, és hogy miért szerepel pillangó a címlapon.
Ezzel a kedves cimmel irt remek, szókimondó helyzetjelentést Angliáról és a válságról Sitányi Gábor, aki jelenleg alapkezelő Londonban a Charlemagne Capital nevű cégnél.
Edward
Lorenz kutatót, akit a káosz elmélet atyjának tekintünk,
meteorológusként nagyon zavarta, hogy nem tud pontos előrejelzést adni
hónapokra, hetekre, sőt még egészen pontosat napokkal előre sem. A téma
tanulmányozásával jött rá, hogy vannak olyan rendszerek, amelyek
állapotai egy bizonyos időre előre megjósolhatatlanok, ezeket nevezte
el kaotikus rendszereknek. Talán a kutató híressé vált mondata jellemzi
legjobban ezen folyamatok viselkedését: " Ha egy pillangó meglebbenti a
szárnyát Brazíliában, akkor abból akár tornádói is lehet Texasban."
Ezt nevezzük pillangó-effektusnak.
A tudósok állítják, hogy a világ olyan kicsi, és az egymásrautaltság olyan jelentős, hogy ha az amazonasi esőerdőben egy pillangó meglebbenti a szárnyait, az a Föld másik felén pusztító vihart indíthat el. Ezt az elvet nevezik pillangó-effektusnak. Ma már tudjuk, talán jobban, mint valaha, hogy a legtöbb emberi tevékenységnek megvan a maga pillangó-effektusa – legyen az jó vagy rossz. Ennek a felismerésnek a jóra való törekvésünket kell erősítenie. (Forrás.)
A legtöbben arra szavaztak, hogy reménytelen "szembeszállni" a hatalmas hivatalokkal. Nem tudom az-e vagy sem, hiszen e sorok írásakor még javában folyik a "mérközés". (Éppen az előbb küldtem el az MTI-nek és a fontosabb lapok szerkesztőségének azt a közleményt, amely szerint alapos a gyanúja annak, hogy az ingatlanalapok felfüggesztése körül az egyik nagybank "megzsarolta" a felügyeletet - de ahogy a korábbi leveleimre, erre sem várok választ.)
Vagy nézd ezt a hozzászólást:
(Origo)
Érdemes-e tenni valamit?
A személyes válaszom az, hogy igen. Csökkenti a dühömet, a tehetetlenség-érzésemet ez a blog, és annyi értelme mindenképpen van, hogy "előkerült" pár értelmes és tenniakaró ember.
majd folyt.
"Cinkosok közt bűnös, aki néma."
Az interneten találtam* az egyik kisvárosi önkormányzat 2008. november 12-én készült jegyzőkönyvét, amelyből kiderül, hogy egy szemtanú, aki ott volt a PSZÁF ülésén, amikor az ingatlanalapok felfüggesztéséről döntés született. E feljegyzés szerint az "egyik nagybank" megzsarolta a többieket és a pénzügyi felügyeletet! Ha valaki ezt az értesülést meg tudja erősíteni vagy cáfolni, kérem irja meg!
Közlemény
A bankok ügyfeleinek érdekvédelmét szervező internetes
kezdeményezés felhivja a közvélemény figyelmét, hogy egy interneten
talált önkormányzati ülés kegyzőkönyve alapján felmerült a gyanú, hogy
"az egyik nagybank" megzsarolta a pénzügyi felügyeletet és a többi,
kisebb alapkezelőt.
Egy kisváros önkormányzati megbeszélésén az egyik nyilt végű
ingatlanbefektetési alap képviselője állította ezt, aki személyesen
részt vett az ingatlanapok november 7-i felfüggesztéséről tarott
felügyeleti megbeszélésen.
Kérünk minden illetékes hatóságot, hogy vizsgálják ezen állítás
valóságtartalmát, és tárják fel a közvélemény előtt, hogy mi volt ezen
alapok felfüggesztésének valódi háttere, és hogy születetett meg az a
döntés, amelyet az alapok többsége és az MNB is ellenzett.
Az ingatlanalapok károsultjainak pedig azt javasoljuk, keressék fel az alábbi internetes oldalt további információkért:
http://www.help.try.hu
Melléklet helye, képpel: http://href.hu/x/7n9j
(Közlemény vége.)
A KÖSZ! fő oldala - A KÖSZ! blogja
(Nem mentség, hogy: Nem válaszolnak a képviselők az emailjeikre.)
Dolgozom egy közérdekű levélen az MTI-nek.
(Tervezett megjelenés: hétfő 07,00.)
Nálam "figyelőlistán" van a Magyar Távirati iroda! A cikk linkjét elküldöm majd az MTI-nek a nyilvánosan elérhető email címeikre, ahogy eddig is tettem, több alkalommal. Egyetlen egy alkalommal sem válaszoltak, így ezzel az írással - ha tetszik, nyílt levéllel - egyetlen kérdést szeretnék feltenni az MTI elnökének: MIÉRT?
Kieg.: "Kimoderálva!"
1. Mikor kapom vissza a pénzemet? Válasz: 2009. őszén
2. Mennyit kapok vissza? Válasz. Nem tudom, majd amennyit akkor ér!!
(Ez is egy félkész cikk, még dolgozom rajta...)
Segitsetek ezt megfogalmazni rendesen!
"Néha van olyan érzésem - és nem vagyok egyedül - hogy egy hatalmas blöff az egész...De ez mellékszál, bár megérne egy misét...) Szóval nagyon érdekelne, ha valaki tud ezzel kapcsolatban valami konkrétumot, (mármint a felelősökkel,és az ő felelősségre vonásukkal kapcsolatban ) az írjon róla."
Most teljesítem a kérésedet!
Utolsó kommentek
Magyar Távirati Iroda - Miért nem válaszol?
Ingatlanalapok - kik a felelősek?
Akasszátok fel a bankárokat!
Tanmesék - kisérleti beszélgetős blog
Tanmesék - kisérleti beszélgetős blog